Sérelemdíj

Az emberi személyiség a modern jogrendszerek alapvetőértéke, melynek kiteljesedése valamennyi társadalom célja.

Az Alaptörvény általánosságban deklarálja az emberi személyiség védelmét, és más törvényekre bízza a részletszabályok kidolgozását az egyes jogterületekhez ( mint például a büntetőjog, polgári jog) kapcsolódóan. Az Alaptörvény XX. cikkének (1) bekezdése szerint „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”, mely magában foglalja azt is, hogy emberhez méltóan, panaszoktól, fájdalmaktól mentesen élhessen.

A személyiségi jogok összetettek, nehezen tipizálhatók, ugyanis jelentős mértékben függnek a személy szubjektumától. A jog ebből kifolyólag általános védelemben részesíti a személyiségi jogokat, mivel a személyhez fűződő jogoknak nincs numerus claususa, ezért taxatív felsorolásuk eleve lehetetlen. A Ptk. 2: 42. §-a ennek megfelelően egy generálklauzulát fogalmaz meg, mely szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.”

Akár munkahelyi balesetben, akár közlekedési balesetben Ön személyi sérülést szenved el, sérül a személyhez fűződő joga (testi és lelki egészséghez való jog). Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülhetnek fel Önben: Kompenzálhatóak-e egyáltalán a személyiségi jogsérelemben megnyilvánuló testi torzulások vagy elveszett életörömök? Van- e pénzbeli ellenértéke az elszenvedett testi-lelki sérelemnek sérelemdíj?

A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi szankciója

A Ptk. 2:52.§ alapján: „ Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire- különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára- a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.”

A sérelemdíj a személyhez fűződő jog megsértését szankcionálja, azt nem lehet külső jegyekhez kapcsolni, ezek szükségtelen és önkényes feltételek.

A személyhez fűződő jogok sérelmét nyilvánvalóan nem lehet pénzben kifejezni, azonban ez a körülmény nem azt jelenti, hogy ezen a címen nem kerülhet sor igényérvényesítésre.

Az elveszett életörömökért nyújtott kompenzáció, mint funkcionális megoldás tartható a leginkább a jogintézmény kapcsán. Egyértelmű, hogy az személyiségi jogsérelmeket nem lehet reparálni. A kompenzációnak ezért olyan jelentéstartalmat kell ezen intézmény vonatkozásában tulajdonítani, amellyel a sértett életének megkönnyítését próbáljuk elérni. Tulajdonképpen az elveszett életörömök fogalma azt foglalja magában, hogy a jogsértés következtében milyen lehetőségektől esett el vagy esik el a jövőben a sérelmet szenvedett fél.

A vagyoni elégtétel tágabb kategória, mint a kompenzáció, hiszen magában foglalja a sérelemmel okozott hátrány kiküszöbölése mellett a sérelmet szenvedett félben a jogsértő magatartás miatt keletkezett szubjektív hiányérzet, veszteségérzés megszüntetését, de legalábbis csökkentését.  Az elégtétel magában foglalja a jogsértés társadalmi elítélését és az okozott sérelem kompenzálásához fűződő igény elismerését is. Célja, hogy a személyiségi jogsérelmet szenvedett személynél a megbomlott testi és lelki egyensúly helyreálljon.

A sérelemdíjjal szembeni követelmény, hogy az alanyi jog védelmet nyerjen, egyúttal a jogsértőket visszatartsa a sérelmet okozó magatartástól. Ezért a marasztalás összegét úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy a materializálhatatlan, pénzben ki nem fejezhető hátrányokat pénzbeli előnyök nyújtásával hozzátevőlegesen kiegyensúlyozza.

A Ptk. felsorolja az összegszerűségnél a jogalkalmazó által figyelembe vehető és különösen fontosnak ítélt körülményeket, mint például a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása, stb.

A sérelemdíj összegének meghatározásánál tehát figyelemmel kell lenni a pénzbeli marasztalás társadalmilag elismert céljára: arra, hogy a megítélt összeg valóságos elégtételt nyújtson a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kompenzálására, ugyanakkor az a jogsértés szankcionálására is alkalmas legyen. Az ily módon meghatározott vagyoni elégtétel alkalmas arra, hogy a sérelmet szenvedett félben a jogsértő magatartás eredményeként keletkezett szubjektív hiányérzetet csökkentse, továbbá egyúttal magában foglalja a jogsértés társadalmi elítélését is.